Két agglegyény beszélget:
- Te, én már beleuntam ezekbe a fránya szakácskönyvekbe. Egy ételt se tudok elkészíteni belőlük!
- Miért, olyan egzotikusak a hozzávalók?
- Nem, hanem mindegyik úgy kezdődik: "Végy egy tiszta fazekat..."

Két ember találkozik Franciaországban. Régen nem látták egymást. Beülnek kávézni. Beszélgetnek, hogy merre ment a sorsuk. Egyszer kihozza a pincér a kávéjukat. Az egyik beleiszik. Könny futja át a szemét.
- Mi van veled, Sándor? - kérdezi a másik.
- Eszembe jutott az én drága édesanyám. Nem is tudom mi lehet vele - hangzik a válasz.
Csendben vannak pár percig, míg a másik is beleiszik. Neki is könny futja át a szemét.
- Mi a baj, Lajos? - kérdezi Sándor.
- Nekem is eszembe jutott a te édesanyád, hogy nem mondtad milyen forró ez a kávé!

- Tudod, haver, amikor közterület felügyelő lettem, csak a tudásomra és a józan eszemre támaszkodhattam.
- Nem te vagy az egyetlen, aki nulláról indult.

Mire valaki elég bölcs ahhoz, hogy vigyázzon hova lép, túl öreg ahhoz, hogy akárhova menjen.

Van élet az orángután?