A főnök dicséri a beosztottat:
- Kedves Sándor, látom, nagyon túlhajszolt. Csak így tovább!

Egy székely és a fia elmennek a Hargitára medvére vadászni. Néhány óra múlva találnak is egyet, az öreg pedig gyorsan le is lövi. Nagy nehezen felrakják a szekérre, majd hazaindulnak. Útközben az öreg megszomjazik és bemegy egy útszéli kocsmába inni, a szekeret pedig a fiúra bízza. Eltelik 1/4 óra, az öreg kijön, látja, hogy a medve sehol.
Kérdi a fiát:
- Hol van a medve?
- Milyen medve?
- Fiam, kimentünk a hargitára.
- Így volt édesapám.
- Lőttem egy nagy barnamedvét.
- Igen, így volt.
- Feltettük a kocsira.
- Hát persze, édesapám.
- Elindultunk hazafelé.
- Igen, édesapám.
- Én bementem a kocsmába inni.
- Így volt.
- Kijöttem, és a medve nem volt sehol.
- Igen, így volt.
- Na akkor hol a medve?
- Milyen medve?

- Pistike, ne hemperegj az úttesten!
- De mama, amióta átment a húgomon az úthenger, csak így tudok vele játszani!

Hánt én eznd mesélem hogy agyerek meg kérnt hogy alunthand veluk én igentmondam meg kernd azanyándis igen tmondövis csak montuk hogy nenezen apaplanyalá mernd nem szabant deö csak alánézend kerndi hogy mimozok ont anyába mi monduk hogy semi csak nem lántol jov agyereknek hogy nagyon álmos vagy mán hogy alugymán