Öreg székely elmegy az orvoshoz.
A doki meghallgatja a tüdejét, s így szól az öreghez:
- Sóhajtson nagyokat kérem!
- Ej, haj.

Két székely beszélget:
- Te, Áront mégsem holnap temetik, hanem pénteken.
- Miért, jobban van?

Nyár van, kegyetlenül süt a nap, a hőség óriási.
Az öreg székely, fiával kaszál kint a réten.
Megszólal a fiú:
-Ez nem igazság édesapám, mi itt a nagy melegben kaszálunk, míg otthon anyám a húgommal a hűvös pincében kötöget.
-Ne búsúlj fiam! Lesz ez másképp is.
Gondold csak el, jön a tél, mi a jó hűvösben fent a hegyen vágjuk a fát, de anyádék otthon a nagy melegben kell kötögessenek.

A Kínaiak világhódító hadjáratba kezdenek, és szépen lassan eljutnak Székelyföldig.
Felsorakozik a két hadsereg egymással szemben, majd a kínai vezér megbeszélésre hívja a székely vezért, Áront.
- Nem félsz? - kérdi a kínai.
- Há’ mér félnék? - kérdi hetykén Áron.
- Azért - válaszol a kínai -, mert mi 200 millióan vagyunk, ti meg csak 40 ezren.
Elkerekedik Áron szeme, feltolja a kucsmáját, megvakarja a fejét, majd hátrafordul a hadaihoz:
- Emberek! Hova a fenébe fogunk eltemetni 200 millió kínait?