Glasgowban élt négy testvér. Szegények voltak, mint a templom egere. Az egyik elhatározta, hogy elutazik a tengeren túlra, hátha ott jobbra fordul a sorsa, és még pénzt is gyűjthet. 20 év elteltével elhatározza, hogy meglátogatja a testvéreit, de megkéri őket, hogy várják a pályaudvaron. A megtollasodott férfi hazaérkezik, ám a pályaudvaron három öregember álldogál földig érő ősz szakállal. A külföldre szakadt skót eleinte föl sem ismerte testvéreit. Azt hitte, hogy idegenek. Miután rájött, hogy kik ők, így szólt hozzájuk:
- Áruljátok már el végre, miért növesztettétek meg mindhárman a szakállatokat?
- Miért? - felelik egyszerre. - Hát nem emlékszel? Magaddal vitted a borotvát.

- Megkergült a kandúrja, kedveském? - kérdi az egyik öregasszony a másikat.- Egész délután a háztetőkön rohangászik.
- Á dehogy, csak délelőtt kiheréltettem és most mondja le a randevúkat.

Súlyos baleset történik az autópályán. Egy eszméletlen férfit tolnak be a mentőbe, ami el is indul. Út közben a beteg magához tér, és üvölteni kezd:
- A porschém! A porschém!
Ekkor megszólal a mentőorvos:
- Hogy gondolhat ilyenkor az autójára, mikor ennyire súlyosan megsérült? Nem akarom elkeseríteni, de elvesztette a bal karját.
- Tényleg? Az órám! Az órám!