Nagyon régen, amikor még létezett az NDK, életemben először repültem. Barátnőkkel utaztunk Drezdába, német géppel. A repülőtéren kiszúrtuk magunknak az egyik légikísérő férfit, német egyenruhában, aki ott sürgött-forgott, és nagyon jóképű volt. Nyíltan magyarul ecseteltük, hogy mit szeretnénk vele csinálni, úgy, hogy hallhatta. A leghangosabb persze én voltam, szépen mosolyogtam rá, ő szépen visszamosolygott. Amikor elhelyezkedtünk a gépben, bekötöm magam, a pasi megáll mellettem és kedvesen, a legtisztább magyarsággal megkérdezi:
- Kisasszony segíthetek valamiben?

- Szabó néni, magának rákja van.
- Mit gondol, doktor úr, mennyi időm van még hátra?
- Nem tudom, de tartós tejet már ne vegyen.

- Miért megy Pistike a temetőbe horgászni?
- ???
- Mert sok a hal ott.

Moricka rajz órán:oda megy a tanítónő Morickához
-Moricka te mit rajzoltál?
-tehenet ami elment legelni!
-de hiszen nincs semmi csak fű a lapodon!
Válasz:Hát nem mondtam hogy elment legelni! HÁT EZEK A TANÁROK

A szőke nő az új kocsi átvételekor:
- Valami egészen különleges rendszám kéne. Olyan, amiből az egész országban csak egy van!
- IHT-241. Megfelel?
- Biztos, hogy nincs ilyen másnak?
- Szavamat adom rá.
- Akkor jó lesz.