A nők addig nem lesznek egyenlőek a férfiakkal, amíg nem tudnak az utcán végigsétálni kopaszon azt gondolva, hogy csodálatosak, és mindenki kívánja őket.

Két régi barát összefut az utcán. Egyikőjük nagyon rossz bőrben van, sápadt, beesett az arca, és szomorú a tekintete.
- Mi van veled? Úgy nézel ki, mint aki az egész világ terhét hordja a hátán. - mondja a haverja.
- Jaj, ne is kérdezd! Úgy kezdődött, hogy három hete meghalt a bácsikám, és rám hagyott tízezer dollárt.
- Szomorúan hallom a hírt. De akkor most gazdag vagy, haver!
- Várj, még nem fejeztem be. Két hete elhunyt egy unokabátyám, akit nem is ismertem, és kiderült, hogy örököltem tőle húszezret.
- Akkor nincs okod panaszra!
- Ez még mind semmi. A múlt héten meg a nagyapám halt meg, és örököltem még majdnem százezret.
- Hihetetlen! Most már igazán nem értem, akkor mi a problémád.
- Hát, ... ezen a héten meg semmi...

- Akinek nincs leírva, az írja le mégegyszer!

Két barát beszélget:
- Pajtikám! Túl sokat ittál. Hagyd itt a kocsit, menj haza villamossal, és majd holnap eljössz a kocsiért.
- Nem jó! A villamos nem fér be a garázsba!

A nők addig nem lehetnek egyenlőek a férfiakkal, amíg nem tudnak az utcán végigsétálni kopaszon azt gondolva, hogy csodálatosak, és mindenki kívánja őket.