- Jean, hozza be a köntörfalat.
- Minek uram?
- Mellé akarok beszélni.

- Ha vendégek jönnek, Jeannak fogom szólítani.
- És én hogyan szólítsam a nagyságos urat?
- Idióta!
- Igenis.

- Jean, hozza be a tegnap kiöntött szódavizet.
- De uram, annak a szódának már elment az ereje.
- És aztán? Én nem verekedni akarok vele.

- Mászik a kaktusz, Jean?
- Nem, uram.
- Akkor én egy sündisznót öntöztem meg.

Jean benn fekszik a korházban nagyon betegen, és már haldoklik. Bejön meglátogatni az uraság hűséges szolgáját, megáll az ágy végében és így szól:
- Jean, mi ez az egyre távolodó cipőkopogás?
- Elment az életkedvem uram!