Egy székely és a fia elmennek a Hargitára medvére vadászni. Néhány óra múlva találnak is egyet, az öreg pedig gyorsan le is lövi. Nagy nehezen felrakják a szekérre, majd hazaindulnak. Útközben az öreg megszomjazik és bemegy egy útszéli kocsmába inni, a szekeret pedig a fiúra bízza. Eltelik 1/4 óra, az öreg kijön, látja, hogy a medve sehol.
Kérdi a fiát:
- Hol van a medve?
- Milyen medve?
- Fiam, kimentünk a hargitára.
- Így volt édesapám.
- Lőttem egy nagy barnamedvét.
- Igen, így volt.
- Feltettük a kocsira.
- Hát persze, édesapám.
- Elindultunk hazafelé.
- Igen, édesapám.
- Én bementem a kocsmába inni.
- Így volt.
- Kijöttem, és a medve nem volt sehol.
- Igen, így volt.
- Na akkor hol a medve?
- Milyen medve?

A székely és a fia keményen dolgozik. A mellettük levő fa alatt emberek ülnek és a jó árnyékban isszák a sört.
Erre a fiú odaszól az apjához:
- Édesapám, ez nem igazság, hogy mi itt dolgozunk mint az állat, és ők a fa alatt jó hidegben isszák a sört.
Erre a székely:
Ne aggódj egy cseppet se fiam! Meglátod, mikor eljön a tél, mi ülünk a nagy hidegben és ők meg ülnek majd a nagy melegben.