Szőke nő megáll a piros lámpánál egy teherautó mögött. Hirtelen kipattan, odaszalad a teherautó sofőrjéhez és bekopog az ablakon. A sofőr leengedi az ablakot, mire a szőke megszólal:
- Szia Kata vagyok. Tudtad hogy potyog a rakományod?
A sofőr felhúzza az ablakot és továbbmegy. A következő lámpánál a szőke megint a teherautó mögött áll meg. Megint
kipattan, odaszalad a teherautó sofőrjéhez és bekopog az ablakon. A sofőr megint csak leengedi az ablakot és néz értetlenül a szőkére, mire ő megszólal, mintha még soha nem beszéltek volna:
- Szia Kata vagyok. Tudtad hogy potyog a rakományod?
A sofőr fejét csóválva felhúzza az ablakot és otthagyja a szőkét. A harmadik lámpánál megismétlődik minden. Szőke autóból ki, lihegve odarohan a teherautóhoz, bekopog, ablak le, megszólal megint:
- Szia Kata vagyok. Tudtad hogy potyog a rakományod?
Amikor a lámpa zöldre vált, a sofőr padlógázzal, füstölő gumikkal igyekszik a következő lámához. Szerencsétlenségére az is pirosra vált. Erre ő kiugrik a teherautóból és odarohan a szőke autójához mielőtt az ki tudná nyitni az ajtót. Illedelmesen bekopog az ablakon és mikor a szőke leengedi az ablakot azt mondja:
- Szia, én Józsi vagyok és a Magyar Közút Kht.-nek dolgozom. Mivel tél van és esik a hó, SÓZOM AZ UTAT!

"A szerelem olyan, mint a tinta, akár ír az ember, akár nem, elszárad." /Kisfaludy Károly/