Jean, maga tökéletes inas.
Már harminc éve minden este hatkor felhozza a teámat az emeleti szobámba, és soha, egy cseppet sem löttyintett ki.
Árulja el, hogyan képes ezt megcsinálni?
- Ó uram, nagyon egyszerűen.
A lépcső alján felszívom a pofazacskómba, majd amikor az emeletre érek,
óvatosan visszaköpöm.

- Jean, bezárta a méheket a padlásra?
- Nem, uram, de a létrát elvettem.

- Mondja, Jean, a citrom hangosan csipog?
- Nem, uram.
- Akkor én az előbb valószínűleg a kanárit csavartam a teába.

Rendezzünk házi mozit a folyosón, Jean.
Azt nem lehet, uram, a folyosó keskeny.
Nem baj, Jean, majd keskenyfilmet vetítünk.

- Jean, hozza ide a távcsövemet!
- Jó, de minek uram?
- Mert egy távoli rokonom temetésére megyek.