Ember bemegy a vendéglőbe és levest kér:
- Pincér! Kóstolja meg ezt a levest!
- Miért? Talán légy van benne???
- Nem, csak kóstolja meg!
- Netán el van sózva??
- Nem, csak kóstolja meg!
- Jó, de hol a kanál??
- Hopáááááá!

A fél kezemet odaadnám, hogy ne legyek nyomorék.

Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya, mikor melletted ül és tudod, hogy sosem lehet a tied.

Felnőtt ember vagyok, eleget tapasztaltam, láttam már, de itt van ez a telefonszex, még soha nem próbáltam. No,mondom magamnak próbáljuk ki egyszer ezt is, és már tárcsázok is. A vonal másik végén Melinda búgó hangja turbékol. Nem vesztegeti az idejét, rögtön témánál is vagyunk. Közli velem, hogy Ő meztelen, és a hangom simogatás ami olthatatlan szenvedélyes vágyat kelt benne. Extázisa ellenére gondoskodóan megkér, hogy helyezzem magam kényelembe. A szám kiszárad, olyan izgalomba jövök én is, hogy kényelembe helyezem magam.
Megkér, hogy vetkőzzek én is le. Levetkőzöm. Ott vagyok csupaszon mint egy szalámis szendvics szalámi nélkül, és ekkor ... ekkor valami marha elkezdi verni a telefonfülke üvegét!
Hogy micsoda alakok vannak!

Arisztid és Anasztázia grófnő sétálnak a parkban, az egyik fáról egy veréb lepottyantja a grófnő kabátját.

- Ahisztid kéhem, van önnél zsebkendő?

- Ghófnő, zsebkendőm tehmészeteen van, ám hepülni nem tudok!